Tíz nap az Apollón (1.rész)

- Szépjóreggelt! Fel lehet már szállni? -kérdezte egy ismerős hang, miközben a következő hajóúthoz szükséges dolgokat raktam a helyére.
- Íme, az első utas! -mondta Scott, a kapitány. -Jó napot! Üdvözöljük az Apollón! Kellemes utazást kívánok! A csomagokat mindjárt a kabinjába viszik.
- Köszönöm, és Ő..?
- Szólok neki. -mikor oda értem már tudtam miért volt olyan ismerős a hang. Közepes termet, világos haj, zöld szem...Ő az! Tony.
- Szia! -a meglepődéstől semmi mást nem tudtam mondani.
- Örülök, hogy újra látlak. -felelte mosolyogva. Scott felhívott az irodába.

- Mi az, hogy kibérelt?! -üvöltöttem az idegességtől.
- Azt mondta, hogy a dupláját adja a havi bérednek és nekem is, ha erre a tíz napra csak neki dolgozol. -magyarázkodott.
- Engem nem érdekel mennyit fizet, nem fogok úgy ugrálni ahogy neki tetszik!
- De, fogsz különben azt hiszem el kell válnunk egymástól.
- Komolyan képes lennél egy Ilyen miatt kirúgni?!
- Sajnálom!
- ...Jó, de ha végül az Adria fenekén fog szunyálni, nem az én problémám lesz! -olyan gyorsan mentem ki, hogy a folyosó másik végén hallottam amikor becsapódott az ajtó. Útközben találkoztam Tonyval, gúnyosan megkérdezte:
- Mikor indulunk?
- 10kor! -válaszoltam, szinte fuldokolva a dühtől.
- Kérlek, ha végeztél gyere a kabinomba. -egy szót se szóltam csak középső ujjammal legyintettem és elsiettem.

Fél óra múlva, mikor már nagyjából megnyugodtam elindultam hozzá. Kopogtam és beléptem.
- Hmm, a 23as...gondolom, ez sem véletlen. -mondtam szemrehányón.
- Minden okkal történik, Drágám.
- Engem te ne drágámozz!
- Pedig régen szeretted.
-...Szóval, Tony, miért is jöttél ide?
- Miattad. Látni szerettelek volna és...
- Hát persze, mindig ugyan az a szöveg! Tudod mit, azóta megváltoztam és nem fogsz többet az ujjad köré csavarni!
- Figyelj, utálhatsz, de ebben a tíz napban akkor is velem kell lenned. Tudod! Kifizettem.
- Kitörölheted vele! Nem érdekel a pénzed!

Már este felé járt az idő, a szobájában voltam. Kezdtem beletörődni a dologba de még mindig nem tetszett. Legalább már tudtunk normálisan beszélgetni.
- Megyünk vacsorázni? -kérdezte meglepő kedvességgel és odaadással. Bólintottam.
- Rendben, de előtte ezt vedd fel kérlek. -elővett egy gyönyörű, fekete ruhát, tele csipkével.
-Azt mondták, ez a méreted.- felvettem és olyan volt, mintha rám öntötték volna.Csak ámultam a szépségtől. Tony segített felhúzni a cipzárt. Akkor vettem észre, hogy ő is átöltözött. Kék ing, egy mellény és farmer volt rajta de még így is elegánsnak tűnt.
- Csodálatosan nézel ki benne. -mondta, amire persze elpirultam.
- Köszönöm.
- Remélem tetszeni fog a vacsora.
- Itt dolgozom három éve, nem hiszem, hogy tudsz újat mutatni. -pedig tudott. beléptünk az ebédlőbe. Most minden picit hangulatosabbnak látszott mint máskor. A pincér az asztalunkhoz vezetett minket. Mindenhol vörös rózsák és gyertyafény.
- Ez nagyon szép! -mondtam...illetve inkább suttogtam a meglepettségtől.
- Megígértem, emlékszel még? Betartom a szavam. Gyertyafényes vacsora a világ legszebb nőjével. -nem tudtam semmit mondani, de nem is kellett mert tudta anélkül is, hogy mit érzek.

Vacsora után visszamentünk A Kabinba. Útközben láttam Ada, a kolléganőm és egyben barátnőm rosszalló tekintetét. Tudtam, hogy nem tetszik neki a dolog tehát szóltam Tonynak, hogy később utána megyek csak beszélek vele.
- Kérlek ne haragudj! Tudod, hogy nem én akartam ezt, de nincs más választásom.
- Tisztában vagyok vele, valahogy mégis olyan, mintha elárulnál. Megígérted, hogy többet nem beszélsz vele és elfelejted!
- Szerinted én hívtam ide? Nem! Nem akartam őt látni, és nem fogok visszatáncolni hozzá de ezt a tíz napot ki kell bírnunk. Ígérem, nem lesz több ilyen! Sose foglak elhagyni.
- Jól van, csak aztán erre később is emlékezz!
- Rendben! -mosolyogtam.
- Nem lesz baj?
- Nem lesz baj, bízz bennem! -átölelt és arcon puszilt
- Várlak! -elsietett.

Visszafelé eldöntöttem, hogy ha már muszáj, megpróbálom évezni a vele töltött időt. Tony a szobában várt, egy törülköző volt köré tekerve.
- Legyen! -mondtam - Tegyük fel, beleegyezem abba, hogy mi megint együtt legyünk. Mivel ez csak egy 10 napos "kapcsolat" lesz csak a második, harmadik nap fogok veled ágyba bújni. Ez olyan mint egy 1 éves kapcsolatnál 2-3hónap. -csodálkozott miközben mondtam, aztán nevetett és azt mondta:
- Rendben. Na gyere! - és az ágyon heverő törölközőre mutatott.
- Te hallottad, hogy mit mondtam? -fortyantam ki.
- Persze, hogy hallottam, de egy együtt habfürdőzés még nem szex. -rásandítottam, majd sértődötten megfogtam a törülközőt és levetkőztem a paraván mögött.
Átmentünk a fürdőbe ahol egy nagy kád habos jakuzzi várt ránk. Tony intett, hogy szálljak be.
- Ugye nem gondolod,  hogy első nap meztelenkedni fogok neked! Fordulj el! -dobott egy kacér mosolyt majd elfordult. Látszott az arcán, hogy élvezi a helyzetet. Gyorsan beugrottam és magam köré húztam az összes habot, hogy véletlenül se lásson semmit. Ő is bemászott majd mellém ült. Elkezdtünk beszélgetni aztán megfogta a karomat és az ölébe húzott. Szemembe nézett, megfogta az arcomat és azt suttogta: Szeretlek közben majdnem összeértek az ajkaink. Néztük egymást csendben, hallgattuk a buborékok pattogását. Így telt el pár perc aztán közelebb húzott magához, átölelt és finoman megcsókolt. Egy órán át csókolóztunk, közben éreztem, hogy kemény hímtagját a hasamhoz nyomja. A nyakamat csókolgatta. Sose éreztem még ilyen vágyat. Semmi sem történt mégis felért egy két órás szeretkezéssel.

Vissza mentünk a szobába. Tonyn egy kockás alsónadrág volt és egy szürke trikó. Lefekvéshez készülődött. A kezembe nyomott egy gondosan becsomagolt lapos dobozt.
- Remélem tetszeni fog. -kinyitottam. Egy rózsaszín selyem hálóing volt benne. Tonyra néztem. Megint mosolygott de most más volt. Most öröm látszódott az arcán. Felvettem.
- Milyen?
- Ebben is gyönyörű vagy. De hát miben nem? -még mindig mosolygott, beült az ágyba majd felhajtotta maga mellett a takarót. Befeküdtem mellé, szorosan magához vont, megpuszilta az orrom hegyét és jó éjszakát kívánt. Vissza öleltem és én is megpusziltam.

Másnap mikor felébredtem ő már rég fenn volt.
- Ágyba reggeli? -kérdeztem.
- Ami jár, az jár!
- Köszönöm!
- Készülj, mert ma búvárkodni fogunk!
- De hát..
- Semmi de! A csónak már előkészült. Fél óra és mehetünk.
45perc múlva már talpig búvárban voltunk, készen a merülésre. Lassan bemerészkedtünk, lebuktunk a víz alá és abban a pillanatban az összes félelmem eltűnt. Hihetetlen látvány tárult elénk és én minden centiméterét fel akartam deríteni. Ezzel nagyjából el is telt az egész nap, Csak vacsorára értünk vissza, ami ma kivételesen nem az ebédlőben, hanem a csillagos ég alatt volt. Most is volt gyertyafény, de ez különlegesebb, romantikusabb volt.
Vacsi után néztük a csillagokat aztán megfogta a kezemet és csókolóztunk. Elindultunk a 23as kabin felé közben szorított magához. Hirtelen eltoltam magamtól.
- Ez még csak a második nap.
- Tudom, ne aggódj. Nem teszek semmi olyat ami rossz lenne nekünk. -aztán még szorosabban ölelt és hevesebben csókolt. Mikor beértünk, az ágyra estünk és úgy folytattuk. A nyakamat csókolgatta aztán a mellkasomat. Elkezdtük egymásról levenni a ruhát. Egyre lejjebb puszilgatott, már a bugyimnál járt amikor valaki kopogtatott.
- Szobaszerviz! -gyorsan bebújtunk a takaró alá, majd izgatott hanggal kiszóltam:
- Tessék! -Sebastian volt, az egyik pincér. egy nagy tálcát tartott a kezében pezsgővel. Nagyon zavarba jött amikor meglátott engem, érezte, hogy rosszkor jött. Gyorsan lerakta az asztalra amit hozott és kirohant. Meg sem várta a borravalót.
Izzott a levegő de Tony megpróbált nyugodt maradni és kitöltötte a pezsgőt. Egész éjjel beszélgettünk, majd elaludtam az ölében.


Folyt.Köv next time!